2011. november 23., szerda

Első mökkizésünk

A “mökki” szó jelentése hétvégi ház, de sokkal többet jelent annál. Általában véve a mökki az a hely, ami nem a lakóhelyed, ahol nyáron élsz. Jobbára a Finn tóvidéken, egy tó partján helyezkedik el, legalább 3 km-re minden más lakóhelytől, az erdőben. Az igazi mökki egy faház, amelyben nincs áram, a fafűtésű szauna melegíti fel a vizet, a hűtő pediglen gázzal megy. A mökki egy jelkép, a városi ember kapcsolatát jelképezi a természettel. A finnek legnagyobb ünnepe a Szent Iván-éj, utána tömegesen kiveszik a szabadságot és elvonulnak a mökkibe családostul és egész júliusban kint vannak. Sajnos a szép, napos meleg nyár jobbára erre az időszakra korlátozódik, igyekeznek ekkor lazítani, tipikus finn módon. Szaunáznak, fürdenek a tóban, grilleznek, iszogatnak, beszélgetnek, együtt vannak. Ha az idő szép, akkor máskor is szívesen visszatérnek egy-egy hétvégére. Már régóta szerettük volna kipróbálni, de sajnos a bérelhető házak drágák két személynek és autó nélkül megközelíthetetlenek. Szerencsére a Magyar Kedd/Unkarilaiset Tiistait facebook csoport aktivizálta magát és szervezett egy hétvégét 2011. október 14-16 között Hämeenlinnától 35km-re.

Meiden mökin/A mi hétvégi házunk.


A bérelt ház nem igazi keményvonalas mökki, volt áram, víz, tűzhely, grillező hely, fafűtésű szauna, stég, csónak, összevágott fa, fatüzelésű kályha. Alul a nappali, amerikai konyhával, szauna, fürdőszobával, egyik hálószoba, fent négy ágy, másik hálószoba és egy másik WC mosdókagylóval. Az egész ház tisztán fából készült, nagyon jó illata volt. Zoli, Gabi, András, Betti, Ildikó, Janne, Attila, Anna-Mari és sudárságom vettünk részt a bulin. Attila robogóval, A többiek egy-egy autóval közelítették meg a célpontot. Pénteken csak Zoliék, Attila, Anna-Mari és én mentünk ki. Vacsoráztunk, szaunáztunk (Anna-Mari+én, Zoli+Gabi), unikumoztunk, sörözgettünk. Másnap sokáig aludtunk és megérkeztek Ildikóék a kutyájukkal Mukival, András és Betti, aki előző nap érkezett meg Budapestről. Begurultunk Hämeenlinnába, megnéztük a várat és a börtönmúzeumot, majd hazamentünk gulyást főzni. Végül pincepörkölt lett belőle, mert elfőtt a leve, de közben jót szaunáztunk a fiúkkal finn módra (egy szál szőrben), majd a csajok bikiniben. Gabi panaszkodott, hogy előző nap hideg volt a szauna, ezért Zoli felfűtötte 120°C-ra. Nekünk csak 100°C-os volt, de a lányok is, mi is kimentünk gőzölögni a szabadba, ahol volt vagy két fok. Másnap még grilleztünk. Végül kitakarítottuk a házat és Zoliék hazavittek minket. Sajnos nem fürödtem a tóban és csak vasárnap találtuk meg a csónakokat, de annyira bevált a hely, hogy február elején visszatérünk, akkor síelünk egy jót a környéken.

Naplemente a tóparton.

Nagyon jól jött ez a kis pihenő, mert nagyon kifáradtam. Anna-Mari is nagyon boldog volt, hogy együtt lehettünk vagy egy hétig. Tekintve, hogy még sokáig szeretnék élni, lehetőleg Anna-Marival, továbbá mivel kaptam egy év szerződés hosszabbítást, elhatároztam pár dolgot.
  1. Először is korábban megyek haza.
  2. Rendszeresen edzek, utána szaunázok.
  3. Sok időt töltök a családommal, hétvégenként ha jó idő van kiruccanok a mökkibe (hétvégi ház), ahol fafűtéses szaunázással, sörözéssel és fürdéssel/tóban úszással töltöm az időt hőmérséklettől függetlenül, ha kell léket vágok a tóba.
  4. A svédasztalos menüből csak egyszer púpozom meg a tányéromat, mert a kaja holnap is ott lesz.
  5. Ja, és rendesen megtanulok finnül.
És persze mindez nyomon követhető lesz itt a blogon.:)

1 megjegyzés: